Pillang� �s �jjeli lepke

A papillon francia sz�, lepk�t, pillang�t jelent:
a kontinent�lis t�rpe sp�niel fel�ll� f�l� v�ltozat�t nevezik papillonnak, m�g a lel�g� f�l� t�pus neve phal�ne. Ez a francia sz� �jjeli lepk�t jelent.

A t�rpe sp�nielek a legelterjedtebb felt�telez�s szerint Eur�p�b�l sz�rmaznak, hab�r azt sem lehet kiz�rni, hogy �seik Kelet-�zsi�b�l �rkeztek kontinens�nkre. A mai phal�ne-hoz nagyon hasonl� kuty�kat els�k�nt a XIII. sz�zadban �br�zoltak olasz m�v�szek fresk�kon �s olajfestm�nyeken. Ezek a kuty�csk�k �ltal�ban gyerekekkel vagy nemesekkel szerepelnek a k�peken. Elk�pzelhet�, hogy a vad�szatra haszn�lt sp�nielek k�z�tt felbukkan� kisebb egyedeket a n�knek �s gyerekeknek hagyt�k meg j�tsz�pajt�snak. Egy adag vad�sz�szt�n m�g napjainkban is felfedezhet� a papillonban �s phal�ne-ban. K�l�n�sen Tiziano k�pein l�that� nagyon sok, egym�shoz igen hasonl�t� t�rpe sp�niel. Ebb�l egyr�szt arra lehet k�vetkeztetni, hogy m�r akkor, a XVI. sz�zadban megszil�rdult ez a t�pus, de ugyan akkor az is elk�pzelhet�, hogy a fest� ugyanazt a n�h�ny kuty�t �br�zolta mindegyik k�p�n, csup�n dekor�ci�s c�lb�l. A XVI. sz�zad k�zep�t�l m�r francia fest�k m�vein is felbukkannak ezek a kuty�csk�k. Az �lebek gyors elterjed�se a nyugat-eur�pai orsz�gokban nem v�letlen: az uralkod� csal�dok egym�s k�z�tti h�zass�gai sor�n a h�lgyek n�gyl�b� kedvenceiket is magukkal vitt�k f�rj�k udvar�ba, de a kuty�k kedvelt aj�nd�kt�rgyak is voltak akkoriban. Hab�r a – mai hivatalos nev�n – kontinent�lis t�rpe sp�niel Olaszorsz�gb�l kiindulva terjedt el Eur�p�ban, legink�bb a franci�knak k�sz�nhet� a mai modern fajta kialakul�sa. A t�rpe sp�nielek ezen t�pusa �vsz�zadokon �t kedvelt volt a francia udvarban, an�lk�l, hogy a kuty�k k�lseje t�l sokat v�ltozott volna. Angli�ban is szerett�k a kis m�ret� sp�nieleket, de ink�bb a sz�lesebb fej�, r�videbb pof�j� ebeket kedvelt�k, �gy a XVIII. sz�zadra egy�rtelm�en kett� v�lt az angol toy sp�niel �s a kontinent�lis t�rpe sp�niel.

A fel�ll� f�l�, papillon elnevez�s� v�ltozat valamikor a XVII. sz�zad v�g�n alakulhatott ki, mivel festm�nyeken kb. 1700-t�l szerepelnek a „pillang�k”.

A b�csi term�szetrajzi m�zeumban eg�szen k�l�nleges fajtat�rt�nei eml�k l�that�: egy piros selyemp�rn�n, �vegbura alatt �rzik M�ria Ter�zia kuty�csk�j�t, akit valamikor 1740 �s 1750 k�z�tt prepar�lhattak.

A francia forradalom ut�n, ak�rcsak az arisztokrat�kra, kuty�ikra is rossz id�k j�rtak. A XIX. sz�zadnak kellett el�rkeznie, mire Franciaorsz�gban �s Belgiumban �jra felfigyeltek a t�rpe sp�nielekre, �s megkezdt�k a fajtaazonos teny�szt�st. Ebb�l kifoly�lag kontient�lis t�rpe sp�niel hivatalosan, az FCI besorol�sa szerint is k�t fajtagazda orsz�ggal rendelkezik, Franciaorsz�g �s Belgium sz�m�t a fajta �shaz�j�nak. Az els� fajtale�r�st 1905-ben fogalmazt�k.

A t�rpe sp�nielek nagyon vid�m, j�t�kos, �l�nk, t�rsas�gkedvel� j�sz�gok, de egy�ttal azt is meg�rzik, ha gazd�juk nyugalomra v�gyik. Arra is nagyon �rz�kenyek, ha valamilyen konfliktus, fesz�lts�g van a csal�dban, �s ett�l nagyon szenvednek, �s mindent megtesznek, hogy ism�t vissza�lljon a harm�nia. �rz�keny, de intelligens fajta. A fiatal kuty�kat nem aj�nlott hossz� �r�kra egyed�l hagyni, ez�rt �rdemes �ket p�rban tartani, de ak�r egy macska is t�rsas�got jelent a sz�mukra. Csak a feln�tt kuty�kban alakul ki az a szok�s, hogy id�vel elalszanak, ha egyed�l vannak. Minden �vszakban im�dnak nagyokat s�t�lni, �s tal�n nem is gondoln�nk, de kiv�l� sportkuty�k: az agility-vil�gbajnoks�gon minden �vben szerepenke t�rpe sp�nielek. Sz�rzet�nek �pol�sa nagyon k�nny�: mivel nincs aljsz�rzete, ami �sszefilcesedhetne, el�g hetente egyszer-k�tszer �tkef�lni. Csak a f�l�re kell �gyelni, mert ott k�nnyen csom�sodik a sz�rzet. A fajta v�rhat� �tlag�letkora kb. 12 �v, de nem ritk�k a 15 �ves veter�nok sem.

E.A.